Az euro-ázsiai hagyományú oltár modern változata
A vándorló szarvas és lótenyésztő euro-ázsiai természeti népek többnyire nem építettek templomot. A természet maga volt a templom. A szertartás helyek a szakrális vezetők által kiválasztott „erőhelyek” voltak és többnyire szalagokkal, olykor faragott oszlopokkal jelölték. A családi jurtákban a bejárattal szemben szokták felállítani a családi oltárt. A jurta bejárata a türk és hun népeknél keletre nézett, de előfordult nyugati és déli tájolású bejárat is. Ezeken a családi oltárokon az Isteneknek, védő szellemeknek, „ősöknek”, a család morális értékeinek, és a tiszteletadó áldozatoknak volt helyük.
A modern lakásban az oltárt szintén a szoba bejáratától és az ablaktól távolabb érdemes elhelyezni védett helyen. Nincs szigorú megkötése, hogy melyik égtáj felől legyen, illetve a különböző célú oltárok kijelölik a maguk helyét funkciójuk szerint.
Ez az oltár típus, amit itt bemutatok, a világ és önmagunk térképe, mely az euró-ázsiai hagyományokhoz áll a legközelebb. Ennek megfelelően az oltár felépítése az égaljakhoz és az elemekhez igazodik: 5 vagy 7 égtájat jelenít meg.
A hét égtáj jelentése:
Észak – fehér, víz, tél, éjfél, hideg, túlvilág, révülés, álmok, fehér opál, holdkő, kalcitkristály, Halak, Rák, Skorpió. Észak képviseli a halálon túli létezést, az isteni sugallatokat és a megtisztulást. Az oltár északi oldalán fehér szalaggal megjelölt vizes kehelybe szentelt víz a legautentikusabb megjelenítése. Olykor ez helyettesíthető hegyikistájjal, vagy olyan egyéb dolgokkal, amik a fent leírtaknak szimbolikusan megfelelnek.
Kelet – piros, levegő (füstölő), reggel, frissesség, tavasz, termékenység, (újjá)születés, rubin, gránát, karneol, rodonit, koral, Mérleg, Vízöntő, Ikrek. Kelet képviseli a földi életbe való belépést, a szerelmet, a létezés vágyát, a fény győzelmét a sötétség felett. Erre az oldalra vörös szalaggal megjelölt füstölőt, vagy madártollat szoktam tenni.
Dél – sárga, tűz, déli napszak, nyár, hőség, erő, érés, tigrisszem, citrin, tűz opál, tűz jáspis, karneol, borostyán, Kos, Oroszlán, Nyilas. Dél képviseli az erőkifejtést, a Nap erejét és ennek megfelelően az oltár déli részén sárga szalaggal jelölt gyertyatartó tudja ezt képviselni.
Nyugat – fekete, föld, napnyugta, ősz, álmosság, halál, befejeződés, szüret, gazdagság, ónix, obszidián, szén, sungit, Bika, Szűz, Bak. Az oltár nyugati részén fekete szalaggal jelölt edényben helyezett földet, vagy obszidiánt szoktam tenni.
Fent – kék, fény, nappal, Nap, isteni bölcsesség, a teremtés Forrása, Felső világok, türkiz, turmalin, akvamarin, kék opál. Gyakran kék szalagos égre mutató nyílvessző jelképezi az imákat, illetve az Isteneket és ősöket jelképező szobrocskák az oltár alapsíkja fölé kerülnek egy polcra, vagy emelvényre.
Lent – zöld, láva, sötétség, éjszaka, Hold, mágia, őserő, átváltozás, újra rendeződés, Alsó világok, lávakő, malachit, zöld jáde, fluorit. Olykor az oltár középső síkja alatt egy alsó polcon a felajánlási kelyhek helyezkednek el, vagy csak egy zöld szalag, vagy terítő jelképezi az oltáron. A felajánlási vagy áldozati kelyhekből három szokott lenni: egy a magvaknak, vagy magvakból készült süteménynek, egy az alkoholnak és egy a tejnek, vagy gyümölcsöknek. Ahol van lehetőség nyílt lángra, ott áldás kérésekor ezeket elégetik, vagy a felajánló megeszi és megissza. Gyakori viszont az is, hogy romlásra kevéssé alkalmas felajánlásokat folyamatosan az oltáron tartanak. A felajánlás bármilyen érték lehet – a felajánló ezzel fejezi ki a tiszteletét és háláját a Felső, Középső és Alsó világok segítői iránt.
Közép – lila, ÉN/Család, élő anyag, rejtély, metamorfózis, cselekvés, létélmény, Középső világok, hegyikristály, ametiszt. A hetedik égtáj mi magunk vagyunk: az oltár közepére kerül mindaz, ami minket és családunkat jelképez. Ez olykor lehet egy szál virág vagy hegyi kristály, családi fénykép vagy erekje. Ez az oltár legfontosabb része, mivel e nélkül az összes többi értelmét veszti. az oltár ezen része jelképezi az oltár célját is.
Az őselemek szakrális geometria szerinti jelei:
Bárminek lehet oltárt állítani. Például a bőségnek és anyagi javaknak állított oltár közepén pénz és gazdagság szimbólumok vannak.
Az elhunytaknak állított oltár közepén az elhunyt fényképe és/vagy hozzá kötődő tárgyak vannak (az ilyen oltár ideiglenes, legfennebb a halál beálltától 47 napig áll).
Az oltár erősítőként működik, mely az oltár közepén lévő értékeket erősíti. Továbbá azt a teret védi, amelyben van. Az oltár erejét növeli, ha össze van kötve erőhelyekkel: az onnan hozott köveket, tárgyakat szintén az oltár közepén kell elhelyezni. Az oltár előtti imák, meditációk, felajánlások tovább erősítik az oltárt, aminek hatása kiterjed a körülötte lévő térre. Az oltár addig aktív, amig a négy elem jelen van rajta: víz, levegő (füst), tűz, föld.
Egy lakás akár minden helységében lehet oltárt készíteni más-más céllal: például, a dolgozó szobában lehet a bőség oltára, a hálószobában pedig a családi oltár.
A természeti népek hagyományai szerint minden szertartáson volt oltár – szertartás helyeken állandó oltár, alkalmi szertartás helyeken ideiglenes oltár, melyet a szertartás végén elbontottak.
 |
A legegyszerűbb oltárak elférnek egy tenyérben: egy oltárkendőt és az 5 elemet tartalmazzák. Az utazó oltár minden hithű vándor menetfelszerelésének elengedhetetlen része volt. Kis szütyőben, dobozkában vagy kinyitható szekrénykében tárolták. |
Az oltár idővel változik, mivel mi magunk is változunk.
